Szeretettel köszöntelek a Regényes történelem közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Regényes történelem vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Regényes történelem közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Regényes történelem vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Regényes történelem közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Regényes történelem vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Regényes történelem közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Regényes történelem vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Ezt a témát Bakos László indította 8 éve
A kettős honfoglalás elméletét László Gyula (1910-1998) régészprofesszor dolgozta ki, miszerint a magyarság két lépcsőben szállta meg a Kárpát-medencét. Az első szakasz 670 körül volt (az ún. griffes-indás kultúra vagy „kései avarok” leletanyagának megjelenése), míg a második szakasz a jól ismert 9. század végi bejövetel, amely során Árpád vezetésével megtörtént a „második” honfoglalás.
Hozzászólások eddig: 14
Kocsis Károly üzente 8 éve
Ma már tényként fogadható el, hogy voltak magyarul beszélő népcsoportok a Kárpát-medencében a honfoglalás idején. Kérdés csak az, hogy mennyien voltak és mikor kerültek ide. A székelyek eredeténél kell szerintem keresgélni. Ők lehetnek azok, akik itt várták az Árpád vezette népcsoportot.
Nagy László üzente 8 éve
Igen! Nagyon nehéz a távoli korokból pontos információkat szerezni. A régi krónikák a legfontosabbak, de azokat elég komoly kritikával kell vizsgálni, mert sokszor több kézen át kapták az információt amit leírtak. A magyar krónikák korban jóval később íródtak, így tényleg nagy teljesítmény azok tanulmányozása.
A Gesta Hungarorum talán a két legrégebbi mű. Anonymus és Kézai Simon munkája.
Én is nagyra értékelem, hogy ebből mennyi mindent megtudtunk.
adam marta üzente 8 éve
Mindig csodalom a tudasat,azoknak az embereknek,akik ezeket a osregi dokumentumokat ,olvassak, megfejtik
Deák Károly üzente 8 éve
A kettős honfoglalás elmélete lehet, hogy ilyen formában nem igaz. Vannak olyan vélemények, hogy őseink sokkal régebb óta itt élnek a Kárpát-medencében. A kutatást tovább kellene folytatni még régebbi időkig.
Nagy László üzente 8 éve
A „kései avarokat” azonosító „griffes-indás” díszítések számos régészeti leleten találhatók, de főleg övvereteken és szíjvégeken. A pusztai népek között az érintkezés nagyon nagy volt, így a tetszetős díszítéseket sok nép alkalmazta. Az övek nagyon fontos szerepet töltöttek be a pusztai népeknél, sokszor a rangot is jelezte, hogy milyen volt a díszítése.
Csabai Csaba üzente 8 éve
A regények népszerűbbé tehetik az elméletet, de bizonyságot csak további kutatómunkával lehet elérni. A régészet és a még bujkáló korabeli krónikák tovább segíthetik a tisztázását.
Demeter Sarolta üzente 8 éve
A címét elfelejtettem írni, Az avarok gyűrűje. Településeiket ők védőgyűrűvel vették körül. Gondolom a cím innét ered.
Demeter Sarolta üzente 8 éve
Szentmihályi Szabó Péter könyvére bukkantam rá. Érdekes könyv, szerintem a kettős honfoglalás inspirálhatta.
Demeter Sarolta üzente 8 éve
László Gyula munkáit ismerem, de kíváncsi vagyok, hogy regény formában jelent-e meg róla történet.
Csabai Csaba üzente 8 éve
Természetesen ezek nem jelentenek százszázalékos bizonyságot, de a régészet mellett ezek is fontosak lehetnek.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Új hozzászólás