Aba Sámuel uralkodása nagyon érdekes. Ha jól tudom nem volt Árpád vére? A vérszerződés ellenére hogyan kerülhetett trónra, amikor még sokan élhettek Árpád utódai közül.

Válasz

Nem volt egy életbiztosítás magyar királynak lenni. Aba Sámuel, Péter, I. András, I. Béla halála mind erőszakos, de viszonylag sokat tudunk róla, de mivan András fiával Salamonnal. Itt már a népmesei elem is feltűnik. Bemegy az erdőbe a görögökkel való vesztes csata után és eltűnik. Estleg megbánja bűneit és szerzetesként él tovább. Valószínübb az első változat, de lehet, hogy a trónjától megfosztott királyt valaki egyszerűen megölte az erdőben. Számításba jöhetnek a görögök, szövetségesei a besenyők a vereség miatt, László király valamelyik túlbúzgó embere, vagy esetleg azemberei közül valaki, aki így akart bocsánatot kapni.

Válasz

Istvánt követő két uralkodó Péter és Aba Sámuel is erőszakos halállal halt meg. Sámuelt menekülés közben ölték meg a mai Füzesabony környékén. Péter halála már kevésbé tisztázott. Andrást támogató Vata pogány vezér emberei elfogták és megvakították, de van olyan feltételezés, hogy akkor még nem halt meg, csak később börtönben, Fehérvárott.

Válasz

A történelem utólag képes változtatni az események leírásán, pláne a régmúlt eseményein, ahol nagyon kevés az írásos emlék. István ellen merényletet követnek el, ez tény. A merénylet oka csak a hatalom lehetett, az elkövetőkön talán lehet vitatkozni, de a kör elég szűk. A későbbi krónikák Vazullal kapcsolatban mégis igyekeznek István teljesen ártatlannak feltüntetni, sőt esetenként úgy beállítani, mintha neki szánná a koronát, de Péter és Gizella ezt megakadályozza.
"(Szent István) sietvést elküldötte Buda nevű követét, Egyrőt fiát, hozza ki a nyitrai börtönből
nagybátyja fiát. Vazult, akit a király ifjúi kicsapongása és oktalansága miatt záratott el, hogy
megjavuljon; vezesse hozzá, hogy mielőtt meghal, királlyá tehesse. Meghallotta ezt Gizella
királyné, tanácsot tartott Budával, ezzel az alávaló emberrel és nagy hamarsággal elküldötte
követét, név szerint Seböst. ugyanannak a Budának fiát abba a börtönbe. ahol Vazult őrizték.
Sebös tehát megelőzte a király küldöttét, kitolta Vazul szemeit és ólmot öntött fülének
üregébe – majd Csehországba menekült."
István keménykezű uralkodó volt, nem valószínű, hogy tűrte volna, hogy helyette más ilyen fontos kérdésekben döntsön. Legfeljebb a végrehajtók lehettek túlbuzgók. Határozott elképzelései voltak és ezt a legkeményebb eszközökkel is véghez vitte.

Válasz

István királyról érdekes a felvetés, de kora alapján nála a természetes halál a nagyon valószínű. Igaz a koronájára többen vágyhattak, de Péternek csak várnia kellett a Vazul gyermekek meg "önkéntes" száműzetésben voltak.

Válasz

Talán az lenne a legcélravezetőbb, ha minden király haláláról egyenként beszélnénk.
Első királyunk István. Haláláról lényegében semmilyen adat nincs. Amit tudunk, 969 körül született és a Vajk nevet kapta, a keresztségben később lett István. 1038. augusztus 15-én halt meg. Halála előtt merényletet követtek el ellene, ennek a pontos időpontja nem ismert. Annyit állítanak, hogy 1031 után valamikor. Személyes véleményem szerint ez az időpont közel lehetett a halála időpontjához, valószínüleg már beteg lehetett és ezért követték el a merényletet. A merénylet célja egyértelműen az utódláshoz kapcsolódik. Ha a merénylet 1037 körül történt, akkor felvetődhet a szakrális "gyilkosság". 40 év után ha a valóságban nem is, de az indokok között szerepelhet, hogy uralkodó ereje megfogyatkozott, ezért szakrálisan feláldozzák. A merénylők érvelhettek ezzel is,
akkor is, ha nem ez volt az igazi ok.

Válasz

IV. Bélán kívül tudunk olyan királyról, aki ágyban, párnák között halt meg és nem vetődött fel vele kapcsolatban gyanús körülmény? Igen István király, de halála előtt ellene is merényletet követtek el.

Válasz

Királyaink többségénél felvetődhet a gyanú, mert sokan olyan helyzetekben haltak meg, amikor valakinek az érdeke volt a haláluk. Több esetben háborút befejező tárgyalások közben haltak meg. Nehéz utólag igazságot tenni, de az esetek többsége elgondolkodtató.

Válasz

Nagyon sok királyról lehetett hallani rejtélyes dolgokat, példáúl I. Béla esete az emelvénnyel és a trónszékkel. A sok gyanús eset közül azért nagyvalószínüséggel a többsége nem gyilkosság, hanem tényleg baleset, vagy betegség volt. Ettől függetlenül tény, hogy nagyon sok esetben gyanúsak a körülmények.

Válasz

István királynál felvetődik a szakrális áldozat kérdése is egyes feltételezések szerint. Negyven év uralkodás után ítélhetik úgy, hogy elfogyott az ereje. Azonban ismerve a helyzetet ez inkább magyarázat lehetett, mint valós ok.

Válasz